RÓLUNK ÍRTÁK
Hargita Népe, 2008 november 06.
Hátrányban
Autista gyerekek számára terveznek központot Csíkszeredában
Amíg a nyolcvanas évek végén az Esőember című filmben Dustin Hoffman meg nem mutatta nekünk, milyen egy autista, ezen a vidéken nem is tudtuk, hogy létezik a részképességzavar, az autizmus. Azokat a gyerekeket, felnőtteket, akik nem a megszokott módon, furcsán viselkedtek, más kategóriába sorolták. Mára már változott a helyzet, de az autista gyerekek szüleinek most is kemény harcot kell megvívniuk.
Egyelőre csak elképzelés, hogy autista gyerekek számára központot hozzanak létre Csíkszeredában. Az viszont már eredmény, hogy van egy terem, ahol egy első osztályos kisfiúval rendszeresen foglalkozik két gyógypedagógus. Egy autista gyerek integrálása normál iskolába amellett, hogy fontos feladat, feltételhez is kötött: legyen egy kis szoba, ahová visszahúzódhat, ha elfárad, ahol biztonságban érezheti magát, és ahol személyre szabottan foglalkoznak vele. Ahhoz azonban, hogy megértsük, miről szól ez a személyre szabott foglalkozás, tisztáznunk kell, mi az autizmus: idegi-fejlődési rendellenesség, ami csökkent mértékű társadalmi kapcsolatokban és kommunikációs képességekben, abnormális viselkedési és érdeklődési mintázatokban nyilvánul meg. Autizmusra utaló jel lehet, ha a gyerek nem, vagy ritkán használ szemkontaktust, tiltakozik a változások ellen, látszólag indokolatlanul nevet, sír, hangoskodik, szokatlan mozdulatai vannak, tevékenységéből hiányzik a fantáziadús szerepjáték, mások szándékait, érzelmeit gyakran nem érti meg, ugyanakkor egyoldalúan kommunikál, a válaszra nem figyel. Mivel az autista gyerek nem látja egyes tevékenységeken belül a lépéseket, ezeket le kell bontani számára, és képekkel vizualizálni, hogy megtanulja.
A Wass család örvend, hogy gyerekük egészséges gyerekek között járhat iskolába, ugyanakkor az osztályterem mellett van egy szobája, ahol elkülönítették a játszó- és tanulósarkot, az étkezőhelyet. A kapott támpontokkal már könnyebben boldogul, és sikerélménye is van, ami szintén nagyon fontos számára. A volt Ady Endre iskolában szeptember elejétől ismerkedett a kisfiú új környezetével. Iskolakezdés után osztálytársai rendkívül pozitívan viszonyultak hozzá: nemcsak elfogadják, hogy ő más, hanem versenyeznek is egymással, ki mehet hozzá játszani, ki segítsen neki rajzolni.
A kisfiúnál két éve állapították meg a biztos diagnózist. Addig csak annyit mondtak róla, hogy autisztikus tünetei vannak. Hogy miért ez az óvatosságő Mert a diagnózis egész életre szól. A felelősség tehát a szakemberek részéről nagy, a tünetek pedig esetenként változnak. Romániában hiányoznak a diagnosztikai tesztek is, amelyek segítségével mérni lehet a különböző képességek meglétét. A Wass szülők például Magyarországon három napon át töltötték ki a gyerekre vonatkozó, minden területet felmérő kérdőívet.
A diagnosztizálásról dr. Bíró Éva gyermekpszichiáter elmondja, hogy az autizmus első tünetei a második életév után jelentkeznek általában azzal, hogy késik a beszédkészség kialakulása. Ilyenkor hallásvizsgálatot végeznek, ám ha annak jó az eredménye, és a gyerek szociális készsége fejletlen, már lehet autizmusra gyanakodni. Természetes, hogy a szülők továbbra is reménykednek, ám a szakember követi a gyerek fejlődését. Az autizmus 3-3,5 éves korban már nyilvánvalóvá válhat. A szülő félve, szorongva jön - mondja dr. Bíró Éva -, hiszen látja, hogy baj van, és legtöbben utána is néznek a szakirodalomban. Ám amikor kimondjuk a diagnózist, még nagyobb az ijedtség. Természetesen szükség van egy gyógypedagógus-csapatra, amely komplex tesztek sorozatával felméri a részképességek sérülését, és minden képességet külön értékel. Ez már annyiban megnyugtató a szülőknek, hogy tudják, milyen szempontból felel meg a gyerek életkorának, és milyen képességei nincsenek a korának megfelelő szinten, mit kell fejleszteni. Az esetek háromnegyede különböző fokú szellemi sérültséggel jár, de előfordulnak olyanok is, akiknek intelligenciája normális vagy az átlagosnál magasabb szinten áll. A szocializációs problémák azonban náluk is jelentkeznek, beszűkült, sztereotip tevékenységre képesek csak - mondja a gyermekpszichiáter.
Az autizmusra specifikus orvosi kezelés nincs. Az autista gyerekeknek elsősorban szüleik és gyógypedagógusok kell és tudnak segíteni. Ahhoz azonban, hogy ez a segítségnyújtás létrejöhessen, a felnőtteknek is sokat kell tanulniuk. A Wass és a Tamás család (utóbbiaknak 6 éves az autista gyereke) Szatmárnémetiben, a Caritas által szervezett tanfolyamon kapták meg a tudás alapjait, hogyan kell gyermekükkel foglalkozni. Ugyanitt tanulták a fejlesztés módját a gyógypedagógusok is, akiknek a főiskolán mindössze egy órában beszéltek az autizmusról.
Most azonban tovább kell lépni. Az érintett szülők ezért hozták létre az Authelp Egyesületet. Szándékuk pályázni annak érdekében, hogy megfelelő központot hozhassanak létre a csíki autista gyerekek számára. A József Attila Általános Iskola vezetősége az iskola felújításának tervébe belefoglalja a központ létrehozását. Tanáccsal segíti őket a székesfehérvári Más Fogyatékos Gyermekekért Alapítvány, támogatásáról biztosította a Hargita Megyei Tanfelügyelőség és a polgármesteri hivatal is.
Benyújtott pályázatuk első része arról szól, hogy meghívott előadók tartsanak felkészítőt szülőknek, pedagógusoknak, valamint olyan szakembereknek, akik kapcsolatba kerülhetnek autista gyerekekkel: orvosoknak, fogorvosoknak, fodrászoknak stb. Az Authelp Egyesületet létrehozó szülők tíz gyerek számára szeretnék kialakítani a központot, tanuláshoz, fejlesztéshez, étkezéshez termeket. Dr. Bíró Éva gyermekpszichiáter 11 diagnosztizált gyereket tart számon, akik Csík, Gyergyó, Maroshévíz körzetből érkeznek. Az Authelp Egyesület tagjai meg vannak győződve arról, ha létrejön a tervezett központ, rövid idő alatt be is fog népesülni. Annak érdekében, hogy közösen biztosítsák gyerekeik fejlesztését, jövőjét, várják autista gyerekek szüleinek jelentkezését az authelp@gmail.com címen. Együtt talán könnyebb lesz.
Takács Éva, Hargita Népe
Vissza
